Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A manuálterápia alapjai

2009.05.22

 
 
     
 
A manuálterápia alapjai
 

Az izmok működésével foglakozó tudomány az izommechanikában megkülönböztetnek tónusos  izmokat, amelyek az elsődleges testtartás folyamatában vesznek részt és fázisos izmokat ,amelyek a mozgás létrehozásában működnek közre. Az azonos működési egységet alkotó u.n. miotatikus egységet alkotó izompárok (agonista –antagonista) működésére jellemző az izomegyensúly (izombalansz) ,ami azt jelenti ,hogy :

-nyugalomban az ellentétes irányú erőhatások kiegyenlítik egymást,

-normál mozgás idején koordinált agonista rövidülés és antagonista ellazulás (relaxáció) figyelhető meg ,

izomegyensúly felbomláskor (izomdiszbalansz ) esetén zavarttá válik a különböző izmok koordinációja .

A hibás izomműködés állandósult kóros ingerforrást hoz létre a szervezetben .A tónusos izmok feszessé ,hipertónusossá válnak és rövidülnek (izomspazmus) a fázisos izmok gyengülnek és megnyúlnak .A tónusos izmokat relaxálni és nyújtani kell ,a fázisos izmokat pedig erősíteni szükséges.

 

A valódi izületek mozgáskapacitása aktív és passzív mozgásokból tevődik össze .Ezeknek a mozgásoknak a terjedelmét a nullponttól (nullhelyzettől) mérik (N) . Az aktív mozgás viszonylag nagy terjedelmű kitérésből áll ,és a nullponttól a normál aktív határig (NA) tart .A normál aktív határtól kezdődő passzív mozgás lényegesen kisebb terjedelmű és a passzív határ (P) közbeiktatásával az anatómiai határig (A) terjed.(…ábra)

 
 

 

A normál aktív határig (NA) az izület ellenállása könnyen legyőzhető .A passzív határ (P) fokozatosan erősödő rugalmas ellenállásban nyilvánul meg és szövetkárosodás nélkül túlléphető .A passzív határon észlelhető lágy rugózás az u. n. izületi játék (vastag P vonal ). Az izületi játék a fiziológiás izületi mozgás előfeltétele ,kivédi az izületi porc túlzott mértékű összenyomását és az izület túlterhelését (kapszuláris túlterhelés ) .Az anatómiai határ túllépése szövetkárosodással és fájdalommal jár .Az izületi mozgástartománynak a nullponttól a passzív határig terjedő szakasza a fiziológiás mozgástartomány .A passzív határ (P) és az anatómiai határ (A) közé eső keskeny sáv a parafiziológiás mozgástartomány.

 

                    

 
 

Normál izületi mozgásnak tekintik az ép izületben észlelhető –az életkornak ,a nemnek ,a szöveti habitusnak és az edzettségnek megfelelő – mozgásterjedelmet és megtartott izületi játékot .

Patalógiás izületi mozgások

A hipomobilitás az izületi mozgásterjedelem definitív csökkenése.

Funkcionális izületi blokk (FIB) a fiziológiás mozgástartományban létrejövő visszafordítható (reverzibilis) izületi mozgáselakadás (blokk).

A FIB funkcionális patalógiai elváltozás amelynek a hátterében semmiféle anatómiai ,vagy kórszövettani elváltozás nincs .

Hipermobilitás a természetes mozgáshatárokat meghaladó izületi mozgásterjedelem .

Instabilitás a lágyrész hiányos működésén (inszufficienciáján ) alapuló 

irreverzibilis patalógiás izületi túlmozgékonyság .

Immobilitás az izületi mozgás teljes hiánya .

 

Az arthron és a mozgás szegmentum fogalma

 

Funkcionális szempontból a tartó és mozgásrendszer legkisebb funkcionális anatómiai egysége az arthron . Ez magában foglalja az  állandó  és a járulékos izületi alkotórészeket a rajtuk rögzülő izmokat ,az izületekhez tartozó idegeket és ereket.

 

 

Az emberi csontváz egyik legexponáltabb,  legsérülékenyebb részét a gerincoszlop alkotja .A gerincoszlop mobilitását és egyben a stabilitását a gerinci működési egység az u.n. mozgásszegmentum teszi lehetővé ,amely két szomszédos csigolyából és a köztük lévő összeköttetésből a csigolyaközi porckorongból ,a két kisizületből és szalagokból tevődik össze .

 

 

Funkcionális szempontból a gerincet három arthron komplexumából összetevődő mozgásszegmentumok sorozata alakítja ki .A perifériális izületek többnyire egy-egy arthronból állnak .A mozgásszegmentumok 23-25 -ször ismétlődnek a teljes gerincen.

A szervezet mozgását a mozgás aktív szerveinek (vázizomzat) és passzív szerveinek (csontváz ) az idegrendszer által összehangolt tevékenysége hozza létre .A szervezet mozgásformái között leggyakoribbnak tekinthető a helyváltoztató mozgás ,amely öröklött és tanult elemekből tevődik össze. Az ember mint legmagasabb rendű élőlény egy speciális mozgásformával is rendelkezik ami a munkavégzést (beleértve a szellemi munkát is) jelenti .Ezek a mozgásformák jelentős mechanikai igénybevételnek teszik ki a mozgásrendszert ,ami komoly szerkezeti és működési zavarokat hozhat létre .Ezeknek a gyógyításával ,a mozgásszervek rehabilitációjával és tehermentesítésével foglalkozik a manuális medicina .

Minden egyes arthron és mozgásszegmentum idegi és hormonális összeköttetések révén illeszkedik be ,integrálódik a szervezet egészét átfogó szabályozásba .Ennek következtében bármelyik szabályozókör bármely alkotórészének zavara az izületi működészavar (arthrondisz-funkció) kiindulási pontját (indítóokát ) képezheti .A szabályozókör egyetlen alkotórésze sem hibásodhat meg anélkül ,hogy ne lenne kihatással a többire és következésképpen más szabályozó körre .Ez a funkcionális kapcsolat teszi lehetővé ,hogy például az izületi szalag elégtelenség ,vagy az izomdiszbalansz ,a statikai hiba ,a hormonális zavar ,és a funkcionális izületi blokk (FIB) nemcsak okai ,hanem következményei lehetnek egymásnak .

A funkcionális izületi blokk kiváltó tényezői

 

Az ép izületet érő közvetlen terhelések

 

Motorikus túlterhelés

Egyszer rossz mozdulat végzése .Emeléskor ,lehajláskor ,vagy járás közben történő megbotlás . Tartós túlterhelés ,pl.szakszerűtlen edzésprogram ,egyoldalú igénybevétel ,túlterhelés munkában ,vagy sportban ,nehéz fizikai munka ,elhízás .

 

Helytelen testtartás ,tartós statikai terhelés

Tartós állás („koktélparti szindróma „) ,kényelmetlen testhelyzetben , ergonómiailag rossz kialakítású széken való tartós mozdulatlan ülés ,kényelmetlen testhelyzetben történő alvás (az izületek elfekvése ) ,narkózisban rossz testhelyzetben való fektetés .

 

Izomdiszbalansz

A versenysport minden átmenet nélküli felhagyása az izomegyensúly megbomlásához vezet ,mert a fázisos izmok hamarább meggyengülnek mint a tónusos izmok.Ilymódon egyenlőtlen terhelés éri az izületeket ,csigolyaközi porckorongokat ,a szalagokat és az izmokat is .

 

Traumás károsodás

A mozgás szegmentumban bekövetkező szöveti károsodás gyakran FIB kialakulásához vezet .Ez azonban rendszerint csak a rehabilitációs időszakban ismerhető fel ,vagy többnyire csak akkor kezelhető .

 
 

                        

A gerinc rugalmasságát biztosító csigolyaközti porckorongok kocsonyás állománya túlterhelés vagy hitelen ütés hatására áttöri a porckorong védőburkát és porckorong sérv alakul ki .A mellette lévő gerincvelői idegre nehezedő nyomás az ideg által beidegzett testrész fájdalmát ,vagy érzéketlenségét okozza .

 

Az ép izület közvetett terhelése

 

Testtartási zavar

Például a különböző rossz háttartás sorolható ide :lapos hát ,nyerges hát ,gerinc kifelé hajlása (kifózis ) ,vagy kifolordotikus hát .

 

Hibás statikai testhelyzet

·        Határozott lábhosszúság különbség ,veleszületett ,vagy poszttraumás ,amputációs lábrövidülés ,

·        csípőizület helytelen fejlődése (diszplázia )

·        különféle lábdeformitás lúdtalp ,dongaláb .

·        hátgerinc ferdülés (szkoliózis )

 

Hibás működésű izületi terhelés

 

·        Például degeneratív izületi elváltozások esetén való terhelés .

·        Izületi szalaggyengeség idején való terhelés .

·        Gipszrögzítés eltávolítása utáni terhelés .

 

Reflexes hatások

Szomato –szomatikus reflexhatás

Például a csigolyaközi porckorong mozgásának rendellenes változása (léziója ) révén létrejött fájdalom reflexes izomgörcsöt (spazmust) idéz elő.

Viszcero –szomatikus reflexhatás

Amikor valamilyen belső szerv betegsége vált ki a hozzátartozó gerinc régióban funkcionális izületi blokkot . Például a gyomor-és epehólyag betegség az alsó háti ,vagy ágyéki gerincben illetőleg az ileoszakrális (medence-keresztcsonti ) izület területén okozhat funkcionális izületi bántalmat.

A gerinc és a belső szervek kapcsolata

 

A gerincvelő szabályozókomplexum révén ugyanazon gerincvelői szel-

 

vényhez tartozó zsigeri szervek és mozgásszervek funkciózavara egymással összefügg (…..ábra ) .A gerinc meghatározott pontján kilépő idegszálak ,a belső szervek és a hozzátartozó bőrszelvény között szoros funkcionális összefüggés van .Ezek a Head zónák,vagy Head –féle dermatómák ( …..ábra ).Ez a kapcsolat igen fontos kóroktani (etiopatogenetikai) ,diagnosztikai és terápiás jelentőséggel bír .Az oksági kapcsolatban lévő mozgásszervi és zsigeri betegség egyidejű kezelése – az ellenjavallatok szigorú figyelembevételével – elősegíti a belső szervi bajok gyógyításának sikerességét .A mozgásszervi funkciózavar rosszabbodása gyakran első jele lehet a zsigeri betegség kiújulásának .A szívinfarktus gyógyulása után visszamaradt FIB például anginás megbetegedéshez hasonló (pszeudoangínás) panaszokat idézhet elő .Az ilyen típusú tünetképződés félreismerése –és koszorúér-betegségként való minősítése és kezelése –gyakori hiba . A szívinfarktus gyógyulása után visszamaradt és pszeudoangínás panaszokat okozó FIB megszüntethető a felső mellkasi mozgás szegmentumok manuálterápiás kezelésével .

 

                            

   

 

 
     .
 

 

 

 

A mappában található képek előnézete Izület és gerinc karbantartás